(Vissza a cikkekhez)

Parillák Gabriella cikke

"Gondolom hallottak már a Tamana Tudományról amelynek alapjait a jelenleg Washington államban élő 77 éves Dr. Vámos-Tóth Bátor fektette le 27 évvel ezelőtt. Én vagyok a legbensőbb munkatársa 25 éve. Nagy számban adtam előadást több országban angol és magyar nyelven, és ültem le sajtó-, rádió- és képernyős beszélgetésre a Tamana tényeiről. Teljes értelemben hiszek az ésszerű környezetvédelemben. Igen fontosnak tartom, mint Tamana tudós az ősi Kárpát-medence természeti és a kulturális értékeinek, a hagyományainak megőrzését!" - vallja dr. Paposi-Jobb Andor Pennsylvánia állam, Clarion University nyugalmazott egyetemi tanára.

• - Paposon születtem Szabolcs megyében. Édesapám négy éves koromban halt meg tüdőgyulladásban. A hét gyerekből négyen maradtunk fiútestvérek, - apám a halála előtt meghagyta anyámnak, hogy iskoláztasson bennünket. Úgy lett. Budapestre költöztünk és tanultunk. Kisgyerek korom óta rajzolgattam, festegettem, mindig is művészember voltam. 1956-ban az Iparművészeti Főiskola harmadéveseként részt vettem a szabadságharcban. Amikor Eisenhower elnök és az ENSZ eladta az országot az oroszoknak, negyedmillió magyarnak kellett menekülnie. Főleg az értelmiségeknek. Egy hónapig bujkáltunk, míg végül Ausztria felé átjutottunk a határon, onnan pedig Amerikába. Ohio államban ösztöndíjjal tanultam a Kent egyetemen festészetet, művészettörténetet és a művészet oktatást. Ott is diplomáztam, majd Kaliforniában doktoráltam.
  Egyszer kaptam egy levelet a szintén magyar dr. Vámos-Tóth Bátortól. Arról írt, hogy a világ különböző helyein magyarországi földrajzi neveket talált.
  Ez egy csodálatos felismerés volt.
  Sokan - mondhatni mindenki - félrelökték az elméletet, én viszont mint művészettörténész, hasonló dolgokat fedeztem fel, mint Bátor. Azt láttam, hogy világszerte olyan ősi művészeti formák és alakszerkezetek léteznek, amik mintha egy gondolatból, egy forrásból keletkeztek volna. Tehát én komolyan vettem, és érdekelt, hogy milyen úton jutott el ehhez a felismeréshez.
  Dr. Vámos-Tóth Bátor nyelvész tanárként az ENSZ-en keresztül került ki Magyarországról Afrikába, Sierra Leone-ba, még a hatvanas években. Tanított egy ottani egyetemen, szabadidejében pedig utazgatott a környéken. Legnagyobb meglepetésére magyar földrajzi nevek köszöntek vissza - és fekete bőrű diákjai felének magyar neve volt. Természetesen felkeltette a nyelvész érdeklődését, és elkezdte kutatni�
  Kárpát-azonosság
  - Egyszer elmentem a magyarok világtalálkozójára Budapesten, és ott találkoztam két afrikai emberrel, akik magukat magyaraboknak (magyar araboknak) nevezték. A "tájékozottak" megpróbálták ezt azzal magyarázni, hogy a török időkben elhurcolták a magyarokat, ide-oda lerakták őket és belőlük lettek a magyar arabok. A Tamana tudomány szerint azonban nem erről van szó! Világszerte találunk olyan földrajzi-, törzsi- és személyneveket, amelyek itt vannak a Kárpát-medencében. Már a kutatás első hónapjaiban kiderült, hogy a Tamana szó sokszorosan előfordul a világban, így ez lett a neve a tudományunknak, a Tamana kutatásnak. Huszonhét év után mára odáig jutottunk, hogy 7600 földrajzi nevet találtunk a világban, amelyek mása jelen van a Kárpát-medencében. Ezért minden elismerés dr. Vámos-Tóth Bátort illet.
  "Tegyünk egy földkörüli utat. Másszuk meg Erdélyben a három MAG+URA hegyet, onnan repüljünk le Bulgáriába, MAG+URA+TA községbe. Ott járjuk be azt a barlangot, ahol a tízezer években mérhet?, egyfajta természeti csapástól megriadt emberek sziklarajza tárul szemünk elé. Majd vegyük az irányt a TAMANA törzsös Nigéria felé. Ott megtaláljuk MAG+URA falut, éppen a MAROSI, TISZA, TITEL folyók kíséretében! Haladjunk kelet felé és ereszkedjünk le DÉL+SZU+DÁN-ban a MAG+URA hegyre" (dr. Vámos-Tóth Bátor)
  Jónéhányan összefogtunk, amerikai, francia és egyéb nemzetiségű kutatók, és összevetettük tudásunkat. A végeredmény: született egy teljesen új tudomány, a Tamana, ami egy segédtudomány a nyelvészetben, a földrajz- és társadalomkutatásban, az építészetben, a szépművészetben és a zenében, hiszen világszerte valamennyi területen megtaláljuk az összefogó elemeket.
  - Milyen következtetéseket vontak le ebből?
  - Azt, hogy a mai történelmi oktatás vagy tudatosan, vagy pedig félreértésből teljesen mást mond, mint amilyen valójában az emberiség történelme volt.
  - A magyar tudósok mit szóltak ezekhez a kutatási eredményekhez?
  - Minden eredményünk, gyűjteményünk letétben van a Széchenyi Könyvtárban. Azt tapasztaltuk, hogy főként a vallási körök és a finnugristák, mindent megtesznek, hogy ellenezzék, elhallgassák, kinevessék, üldöznek minket, letagadnak, nem beszélnek róla, eredményeinket elvitatják.
  - A külföldi szaktekintélyek elismerik az eredményeket?
  - Mit jelent, hogy elismerik? Hogy elhiszik? Ha valaki kutató tevékenységet folytat, nem szabad elhinnie bizonyos dolgokat, különben nem lesz munkája... Ezt tapasztalatból tudom. A tudósok elvitatják, és szűk körökben megvitatják, de nagyon nehéz vele hivatalos formában megjelenni. Olyasmire találtunk rá, ami kemény dió.
  - De hát ott vannak a bizonyítékok...
  - A bizonyíték azt jelenti a nem hív? embernek, hogy: jó-jó, van 7600 egyezés, de adjál még egyet. Utána még egyet, és nincs vége. A begyepesedett professzor azt mondja, hogy ilyen nem létezik. Ezzel mit kezdjünk?
  Ha nekünk, magyaroknak ilyen történelmünk van, - és még nem is tudjuk igazán, hogy mi ez a csodálatos valami - akkor erről nem szabad beszélni! Amerikában, ha elmegyünk Gettysburg-be, ahol a polgárháború utolsó nagy csatája volt Pennsylvániában, láthatunk egy Tamana emlékművet. Hogyan lehet ez? Úgy, hogy volt egy Tamana név? indián törzsfőnök. És mit kezdjünk azzal, hogy egy egyiptomi fáraónak úgy 4-5 ezer évvel ezelőtt magyar neve (Tamana) volt?! Az ilyesmiket el kell hallgatni, le kell tagadni.
  - Igaz, hogy Bács-Kiskun megyében egy kis falut neveztek Tamanának?
  - Igen. Ma már talán 1-2 ház, ha áll belőle, és Palánkának nevezik. De Palánka Tamanát találunk amerikai területen is.
  - Azt olvastam, hogy mindebb?l akár arra is következtethetünk, hogy a világkultúrában meghatározó szerepe van a magyar kultúrának. Azt mondja, hogy err?l még nem szabad beszélni.
  - Így nem. A feleségemmel el szoktunk beszélgetni arról, hogy vigyázzunk nagyon arra, hogy nem minden magyar a világban. De ha a Tamana tudomány az angolokról szólna, vagy a németekről, vagy a franciákról, mi ma már Nobel-díjasok lennénk. De mivel mi "csak" magyarok vagyunk, azért óvatosan úgy fogalmazunk, hogy volt valamikor egy világkultúra és a Kárpát-medencében élő magyarság egy fennmaradt része ennek a világkultúrának, és ez a nép csodálatos módon a legjobban őrzi ezt az ősi kultúrát. És ezért a magyar kultúra vigyázása, és a Kárpát-medence védelme, kiemelten fontos. Az ENSZ-nek ki kellene jelentenie, hogy a Kárpát-medence egy ősi védett terület. Védenie kellene az egész világnak, mert olyan búza, olyan virágok és állatok, olyan dolgok vannak a Kárpát-medencében, ami máshol nincs. Annyira értékes, mint a gyöngy, mint a gyémánt, a kristály. Akik hagyják, hogy felvásárolják Magyarországot, mind idegenérzésű, -származású és -érdekű emberek.
  - A Tamana nem "magyarkodás". Ez egy ősi világ, ami visszanyúlik legalább negyvenezer évre - emberi leleteket és szerszámokat találunk még korábbi időkből is, amit a múzeumok fiókjaiban, pincéiben elrejtenek, és nem beszélnek róluk. Az akkori barlangrajzok és festmények gyönyörűen mutatják az emberi agy képességeit, a művészi tehetségét. A barlangokban megtaláljuk annak is a nyomait, hogy tudtak számolni.
  A történelmi tanítások szerint a magyar nép barbár. Ázsiából jöttünk, nem volt vallásunk, nem tudtunk írni, olvasni, és mi a latin kultúrának köszönhetünk mindent - de azt nem sulykolják belénk, hogy Szent István királyunk tűzzel-vassal irtotta az ősi kultúra minden képviselőjét, megnyilvánulását, eszközét. Például írásunkat, a rovásírást. A németek büszkék a rovásírásukra, de nem tudják elolvasni a leleteket. Nem tudják, milyen nyelven van írva. Nem merik, és nem is szabad azt esetleg magyarul elolvasni. Az ősegyiptomi hieroglifákat sem szabad magyarul elolvasni, mert kiderül, hogy úgy értelmezhető. Ön azt kérdezte: ez mind magyar? Nem, hanem a magyar megőrizte azt az ősiséget, ami által - a magyar nyelv, a magyar földrajzi-, család- és törzsi nevek által - vissza tudunk vetíteni egy olyan világkultúrára, amit mi Tamana kultúrának nevezünk.
  A magyar lelkület mindig olyan volt, hogy a szenvedő, menekvő embereket befogadtuk. És mi történt 1918-ban? Ezt az országot hét részre szabdalták. Miért? Miért vagyunk ennyire űzöttek, kitaszítottak és szükségtelenek? Ugyanaz áll fenn, mint az amerikai indiánok, vagy az indonéziai bennszülöttek esetében, akiknél megtalálhatóak a Kárpát-medencei földrajzi nevek még ma is. És ezek csodálatosan mutatják a Kárpát azonosságot.
  Mi magyarok olyan formát építettünk fel a nyelvünkben, hogy összerakjuk az ősi gyököket és ragozzuk őket, így változtatjuk a szavak értelmét. Nyelvünk ősi szerkezetű és ezért csodálatos. Olyan a formája, mint a leggyönyörűbb katedrálisnak. És csodálatos ereje, veleje, belseje, íze van. Vannak olyan szavaink, amit más nyelven nem tudnak kifejezni, csak körülírják. És mégis, mi magyarok majmoljuk a nyugatot, az idegen nyelvet, és elfelejtjük a magunkét!
  Zöldnek lenni azt jelenti...
  - Ha "zöldről" beszélünk, az azt is jelenti, hogy tisztítsuk meg a nyelvünket, és adjuk vissza az ősi, igazi ízét, és ne kutyuljuk, keverjük idegen szavakkal. A "zöld" nemcsak azt kell jelentse, hogy tartsuk zölden a környezetünket, hanem, hogy minden örökségünket, így a nyelvünket is tartsuk zölden, és élőn. A francia állam tiltja az idegen kifejezéseket, Oroszországban most kezdik ugyanezt tenni. Angol, német, és egyéb alapokon viszont az a természetes, hogy átvegyenek idegen szavakat - akár franciát, latint, görögöt - mert abból építik a saját nyelvüket. Az ősi kövekből való építkezés nem gond, de hogy néz ki az új katedrális, ha rózsaszín kövekből, márványból, bazaltból stb. lesz összekutyulva? A mi nyelvünk szépen kiválasztott, faragott, egymásra logikusan helyezett "kövekből" épült. Nyelvünk önmagában is a Tamana tudomány igazságát mutatja és bizonyítja.
  - Mit gondol, mi lesz ennek a tudománynak a jövője?
  - A jövő az, hogy fiatal emberek ezt megértik, magukévá teszik, a maguk ízét és értelmét beleötvözik, a saját érdeklődésük nyomán továbbfejlesztik, még többet találnak, még jobban megértik, és még szebben, ütemesebben és erőteljesebben mutatják meg a világnak, hogy a magyar nyelv egy csoda az ősi világból. A magyar Kárpát-medence egy olyan fennmaradási, menekvési terület a világban, amit érdemes megőrizni és nem szétrombolni. És tanuljuk meg kiválasztani, ami a legjobb, ami védi a természetet, de elsősorban minket, embereket. Én például ezért tanultam önvédelmet. Egyszer, még gimnazista koromban Óbudán elagyabugyáltak. Megtanultam cselgáncsozni, magyar bajnok lettem, de menekülnöm kellett az országból. Ma többszörös mester világbajnok vagyok, amerikai bajnok, pennsylvániai, pán-amerikai, amerikai-kanadai bajnok. '56 óta most szereztem újra Magyarországon aranyat.
  - Sok gyermeke van.
  - Hat gyermekem van. Szépek, vékonyak, csodálatos gyerekek, mind fiú, csak öt nem. Büszke vagyok rájuk, egy már diplomázott azon az egyetemen, ahol tanítottam, és ahol a cselgáncsot még ma is tanítom. Még ketten egyetemisták, ők idén diplomáznak. Már van két unokám, nemsokára jön a harmadik.
  - Fantasztikus az, hogy Amerikában él, és mégis a szívében ennyire magyar.
  - Ötven éve Amerikában élek, és mégis beszélek magyarul. A gyermekeim is, pedig az édesanyjuk nem magyar volt. Sok magyar egyszerűen elfelejti az anyanyelvét.
  -Mit üzen a magyar embereknek?
  - Hogy vegyék észre: magyarnak lenni egy különösen "zöld" feladat, és nagy szerencse. Én magamban is így érzek. Petőfi is elmondta, hogy százszor is magyar vagyok, és büszke a magyarságra. A világot érdemes tisztán, szépen, megőrizni és javítani. Tisztítsuk meg a nyelvünket, az országunkat, a vérünket, a szokásainkat, tudásunkat, a hitünket, vallásunkat. Szerintem ezt jelenti zöldnek lenni. A Tamana tudomány erre biztat minket, úgyhogy az üzenet világos. P.G.
  

  Forrás: Zöld Újság http://www.zoldujsag.hu/2_07/fooldal.htm